A rendszeres teológia (dogmatika és etika/bioetika és vallásfilozófia) klasszikus kérdései, de természetesen, ahogyan a doktori kutatások szintjén ezek megjelenhetnek (nem deskriptív ismertetés, de még csak nem is a legújabb szakirodalomban való jártasság bizonyítása). Olyan rendszeres teológiai tematikák jöhetnek számításba, amelyeknek a kutatás nyomon tudja követni a ma emberének az életére vonatkozó relevanciáit; vagy amelyeknek a kutatás feltárja a vallástanításban és a lelkigondozásban hasznosuló vetületeit.
A vallásközi- felekezetközi- és interkulturális párbeszédhez kapcsoló témakörök.
A vallástanár, lelkigondozó hivatás-személyiségére összpontosító kutatások, különös tekintettel arra a teológiai alapra, amely a saját vallási közösség arculatához illeszkedik (lelkiség, értékrend, önazonosság). Ennek a kutatási területnek több alegysége is van: önismeret, tévképzetek lebontása, az időszerű kihívásokkal lépést tartó fejlődés, önfejlesztés stb.
További témaköröket kínál az apologetika területének az a szegmense, amely a különféle felekezetek közös kihívása, azaz a párbeszéd az Istentől elsodródott, vagy az Istent a maga módján kereső emberrel. Ide tartozik a kortárs postmodern és postkommunista utáni, ún. post-posztmodern vagy a metamodern társadalom vizsgálata, annak érdekében, hogy beazonosítsa a mai ember igényeit/ időszerű kérdéseit, és megkeresse azt a módot, ahogyan a teológia a kortársakkal folytatott párbeszédet hatékonyabbá teheti, és hozzájárulhat a világunk keresztyén arculatának formálásához. Összességében ezek a kutatások az ember-ember horizontális és ember Isten vertikális kapcsolatának helyreállítását szolgálják.